1044 Budapest, Megyeri út 53. +36-30/195-81-88 +36 1 870 0738
MR-vizsgálat

MR-vizsgálat

Az MR, azaz mágneses rezonanciás vizsgálat elsősorban a gerinc, az agy és az ízületek betegségeinek feltérképezésére, továbbá bizonyos daganattípusok esetén mellűri, hasűri áttétkeresésre alkalmas.

Központi idegrendszeri megbetegedés gyanúja esetén képalkotó diagnosztikai vizsgálatok közül az MR-vizsgálatot célszerű végezni. Ha a többi képalkotó vizsgálat nem hozott egyértelmű eredményt, akkor gyakran MR-vizsgálattal jutunk végső diagnózishoz.

1,5 Tesla nagy térerejű  MR-berendezésünk segítségével a csontokkal körülzárt lágyszövetek finom elváltozásai is kimutathatóak, ami lehetővé teszi a leggyorsabb, legprecízebb gyógykezelés kiválasztását.  A betegeknek a vizsgálat alatt végig mozdulatlanul kell feküdniük az MR-készülékben, és mivel a kutyák és macskák nem képesek erre, altatásban végezzük a vizsgálatot.

Gyakran ismétlődő kérdések
összes megekintése

Mi történik, ha nem maradnak nyugton az állatok a vizsgálat közben?
A vizsgálatokat aneszteziológus felügyeletével altatásban végezzük, így tudjuk garantálni a teljes mozdulatlanságot.
Fájdalmas az MR-vizsgálat?
Nem, a vizsgálat semmilyen fájdalommal nem jár.
Mennyi időt vesz igénybe az MR-vizsgálat?
A vizsgálat átlagosan 20 percet vesz igénybe.

Hasznos információk
összes megekintése

Miben segíthet az MR-vizsgálat?

Miben segíthet az MR-vizsgálat?

Az egyik legkorszerűbb, legtöbb lehetőséget magában rejtő vizsgálómódszer. Az agy, a gerincvelő és az ízületek pontos leképezése ma már elképzelhetetlen MR-vizsgálat nélkül. Kontrasztfelbontása lenyűgöző: segítségével a lágyszövetekben nagyon pontosan felismerhetünk már egészen finom szerkezeti elváltozásokat is. Láthatóvá tehető a gerincvelő és a porckorongok egymáshoz viszonyított helyzete, a gerincvelő saját struktúrája. Más diagnosztikai módszerrel nem elérhető részletességgel tárja fel az agyi struktúrákat. Ígéretes és dinamikusan fejlődő terület a funkcionális MR-vizsgálat is, amivel elsősorban az agy működését, és nem morfológiáját vizsgálhatjuk. Bizonyos tüdőelváltozások és finom, kisméretű csontos elváltozások vizsgálatától eltekintve az egyik legprecízebb diagnosztikai módszer valamennyi szervrendszer esetében.

Hogyan működik?

Jelen korunk egyik legbonyolultabb vizsgálómódszere, a megalkotásában résztvevő kutatók közül többen is Nobel-díjat kaptak munkásságukért. A beteg a vizsgálat során mágneses térben fekszik, miközben rádióhullámokat bocsátunk a szervezetbe, melyek képesek manipulálni az ott nagy mennyiségben lévő protonokat. Ezt követően a protonok a szövetekben elfoglalt helyzetüknek megfelelően különböző rádióhullámokat bocsátanak ki, melyekből számítógépes módszerrel képeket alkothatunk. A beteg szövetek protonjai más hullámhosszúságú hullámokat bocsátanak ki, mint az egészséges szövetek protonjai.

Altatás szükséges?

Az MR-vizsgálat mindig altatásban zajlik. Egyrészt a vizsgálat hosszú, általában 20-25 perc, mialatt a betegeknek teljesen mozdulatlanul kell feküdniük, másrészt a készülék hangosan kattog, ami szintén nehezítené altatás nélkül a betegek mozdulatlan fekvését.

Különböző gerincbántalmak

A különböző gerincbántalmak sajnos ugyanúgy érintik az állatokat, mint gazdáikat. Bizonyos mozgászavarok kialakulásakor vagy súlyosabb esetben bénulási tünetek jelentkezésekor haladéktalanul állatorvoshoz kell fordulnia, a rendellenesség ugyanis nem múlik el magától. A kisállatok gerincbetegségeiről és kezeléséről dr. Kerekes Zoltánnal, a Vet-Scan Kisállat Diagnosztikai centrum vezetőjével beszélgettünk.

Mely kisállatok a leginkább hajlamosak a gerincbetegségekre?

Gerincproblémák a kis- és nagytestű kutyákat egyaránt fenyegetik, sőt, néha macskáknál is előfordulhatnak. Néha egyik pillanatról a másikra alakulhatnak ki a nagyon súlyos tünetek, de gyakrabban fordul elő, hogy enyhe bevezető tünetek után lassan, fokozatosan romlik a betegek állapota.

Hogyan ismerhetjük fel otthoni körülmények között a bajt, és mi a teendő ebben az esetben?

A hirtelen bénulás nyilván egyértelmű. Enyhe sántaság, imbolygó mozgás, lassabb, körülményesebb felkelés, mozgáskoor- dinációs zavar is utalhat gerincbetegségre. Természetesen a tüneteket és betegségeket sorolhatnánk napestig; sajnos egymáshoz nagyon hasonló tünetek időnként teljesen más típusú megbetegedéshez tartoznak. Ezért azt javaslom, hogy a tünetek jelentkezése esetén a gazdák keressék fel állatorvosukat, aki részletes fizikális vizsgálat után el tudja dönteni, milyen további vizsgálatra vagy esetleg kezelésre lehet szükség.

Melyek a leggyakoribb gerincbetegségek ezeknél az állatoknál?

Az egyik leggyakoribb gerincbetegség a hátágyéki porckorongsérv. Igazi, klasszikus sérv esetén a porckorong külső, fibrózus gyűrűje átszakad, és a középső, lágyabb anyag (a pulpa) a gerinccsatornába jut, ahol a gerincvelőt enyhébb-súlyosabb mértékben összenyomja. Más esetekben a porckorong fibrózus külső gyűrűje nem szakad át, hanem a porckorong egy része kisebb-nagyobb mértékben betüremkedik a gerinccsatornába, és ugyanúgy összenyomja a gerincvelőt, mint egy klasszikus porckorongsérv esetén. A gerincvelő összenyomásának mértékétől függően alakulnak ki enyhébb vagy súlyosabb tünetek; legsúlyosabb esetben bénulás. A hátágyéki szakaszon kívül természetesen a nyaki szakaszon is kialakulhat porckorongsérv vagy porckorong betüremkedés. A tünetek és a lefolyás hasonló, azzal a különbséggel, hogy egy nyaki porckorong megbetegedés mind a négy végtag működésére hatással van, míg az ágyéki szakaszon kialakuló porckorongsérv csak a hátsó végtagokon okoz funkciózavart, gyakran vizelet- és bélsárürítési nehézséggel együtt. A gerinccsigolyák törése vagy sérülése, daganatok, fejlődési rendellenességek, porckoronggyulladás szintén súlyos következményekkel járnak. Ezeket a betegségeket az esetek döntő többségében ránézésre nem lehet elkülöníteni egy porckorong-betegség miatt kialakuló állapottól. Ezért van nagy jelentősége a minél előbb elvégzett állatorvosi fizikális vizsgálatnak, és szükség esetén folytatni kell a vizsgálatot megfelelő képalkotó eljárással. A gerincvelő és környékének megbetegedéseit legprecízebben MR-vizs- gálattal lehet feltárni.

Mit tehetünk, ha észrevesszük, hogy valami nincs rendben kedvencünkkel?

Az, hogy egy adott esetben mit kell tenni, mindig a tünetek súlyosságától függ. Enyhébb esetekben van pár napja a gazdának, hogy felkeresse orvosát, de hirtelen bénulás esetén, ahogy azt egyébként mindenki tudja, azonnal állatorvoshoz kell fordulni. A gerincvelő csak minimálisan képes a regenerációra; ráadásul roppant érzékeny. A jelen pillanatban érvényes állatorvos-szakmai állásfoglalás szerint porckorongsérv miatt lebénult kutyát 48 órán belül operálni kell, az idő előrehaladtával ugyanis nagyon gyorsan csökken annak az esélye, hogy a kutya újra lábra állhat. Természetesen a gazdák és állatorvosok nem feltétlenül értik ugyanazt bénulás alatt. A lényeg, hogy a súlyosan beteg kutya gyorsan állatorvoshoz kerüljön!

Hogyan előzhetjük meg a porckorong-betegségeket, mire kell odafigyelni?

Ez nehéz kérdés. Kellő körültekintéssel, és lehet, hogy így sem sikerül megelőzni a bajt. Ami a napi gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy enyhébb tünetek esetén a gazdák már keressék fel állatorvosukat, ne nézzék végig, ahogy fokozatosan romlik az állapota, és akár részleges bénulás tüneteit mutatja. A hirtelen bénulást nem lehet megelőzni. Bekövetkezhet akár labdázás közben, az őszi avaron elcsúszva is. De azt mégsem mondhatjuk a gazdáknak, hogy a kutyák ne rohangáljanak a szabadban. Vannak persze szabályok, amiket érdemes betartani: rövid lábú, hosszú hátú kutyák ne lépcsőzzenek, a kanapéról le-fel ugrálást se hagyjuk, és nem tesz jót a túlsúly sem. A lassan, fokozatosan romló tünetek esetén pedig a gazdák konzultáljanak állatorvosukkal. Fontos az életkornak megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás, jót tesz a hátizmokat erősítő úszás, a gyógytorna és a sík terepen tett séták. A gerincoszlopnak nagy igénybevételt jelentő ugrások és gyors fordulókkal járó játékok gyorsíthatják a tünetek romlását, segíthetik előidézni a porckorongok megbetegedéseit. A kezelésig eljutni csapatmunka, ahol a kezelőorvos - kutya - gazda összehangolt munkáján kívül nélkülözhetetlen a pontos, idejében felállított diagnózis, a sikeres sebészi megoldás, kiegészítve megfelelő gyógyszerekkel, és a korszerű rehabilitációban ma már nélkülözhetetlen a fizioterapeuta segítsége is. Persze mindez sok energiát, türelmet, időt igényel egy állatát szerető gazdától.

Tünetek:

  • a megszokottnál nehézkesebb mozgás
  • az állat nem szívesen ugrik fel olyan helyekre, ahová korábban igen
  • nem akar lépcsőzni lassan kel fel imbolyog és koordinálatlan a mozgása
  • púposít és rövideket lép nem emeli a hátsó lábait, körmeit húzza a talajon
  • vizelet- vagy bélsárürítési nehézségek
Gyakran Ismételt Kérdések az epilepsziáról

Mi az epilepszia?

Az epilepszia olyan krónikus és rohamokban jelentkező neurológiai betegség, amelyben az idegsejtekben, idegsejt-csoportokban rendellenesen fokozódnak az aktiváló kisülések.

Mi okozhat epilepsziát?

Először is különbséget kell tennünk a klasszikus, orvosi szóval idiopatikus epilepszia és a másodlagosan kialakuló epilepsziás rohamok között. Az idiopatikus epilepszia arról kapta nevét, hogy oka ismeretlen; a betegek legalább felénél ez a forma fordul elő. A másodlagosan kialakuló epilepsziánál mindig van a háttérben valamilyen központi idegrendszeri megbetegedés; számos ilyen betegség szóba jöhet, ami másodlagosan epilepsziát okozhat. Egyes esetekben genetikai háttere van a betegségnek, máskor fejlődési rendellenesség következménye.

Agydaganatok, agyvelő-, agyhártyagyulla- dás, stroke szintén állhatnak a másodlagos epilepszia hátterében. Néha magzati korban vagy ellés alatt zajló kóros folyamatok eredményeként alakul ki. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy epilepszia-szerű tüneteket nem csak az agyvelőt érintő betegségek, hanem belgyógyászati, hormonális betegségek is okozhatnak.

Hogyan jelentkezik az állatoknál az epilepsziás roham?

Két nagy rohamtípus különíthető el, ugyanúgy, mint az embereknél: fokális és generalizált rohamokról beszélhetünk. Fokális roham esetén az agynak csak egy kisebb, körülhatárolt területére korlátozódik az idegsejtcsoportok kontrollálatlan elektromos aktiválódása. Ennél a formánál a tüneteket alapvetően az határozza meg, hogy az agynak melyik területe aktivizálódik.

Néha csak szokatlan viselkedés, máskor nyálzás, egy láb remegése, nyeldeklés, körmozgás lehet fokális roham jele. Egyes esetekben a tudat teljesen ép marad fokális roham közben, máskor a roham alatt az állatok zavarttá válnak, tudatukat veszthetik. A generalizált roham is többféle lehet, és hasonlóan a fokális rohamokhoz, egyes esetekben a tudat ép marad, máskor teljes tudatvesztés is létrejöhet a roham alatt. A generalizált rohamok legsúlyosabb formájáról, a korábban grand mal-nak hívott rohamról talán már mindenki hallott. Az emberekhez hasonlóan a tünetek itt is ijesztőek: az állat összeesik, megmerevedik az egész teste, rángatózik, pupillái kitágulnak, miközben szemét gyorsan forgatja, szája habzik, a rágóizmok görcsös állapota miatt el is haraphatja a saját nyelvét, vagy kárt tehet abban, aki kezével próbál a szájába nyúlni. A roham alatt riadt, fájdalmas sípolást, nyüszítést hallathat az állat, valamint előfordulhat bélsár- és vizeletürítés is. A generalizált forma enyhébb alakjainál az állat elveszítheti egyensúlyát, tántorogni kezd, rogyadozik, végül eldől, néhány perccel később azonban lassú, bizonytalan mozgással képes felkelni.

A rohamok eltérő időközönként (akár naponta többször is vagy szerencsésebb esetben csak havonta vagy még ritkábban) ismétlődhetnek.

Mit tehet roham alatt a gazda?

Amennyire tudja, próbálja megóvni kedvencét az esetleges sérülésektől! Fejét finoman fogva óvja attól, hogy a földhöz csapódjon, a roham elmúltával pedig az állat nyugodt pihenéséről kell gondoskodni. Az első rohamra utaló jel esetén, vagy ha tudomásunk van arról, hogy az állat valamelyik elődje epilepsziás betegségben szenvedett, a gazda keresse fel állatorvosát részletes kivizsgálást kérve.

Mit tehet a roham után a gazda?

Az epilepsziás roham után keresse fel állatorvosát. Az állatorvosi vizsgálat része a részletes kórelőzmény kikérdezése, a részletes fizikális vizsgálat és a különböző kiegészítő vizsgálatok. A kiegészítő vizsgálatok egy része a belgyógyászati eredetű betegségek kizárását, alátámasztását célozza, másik része az epilepszia illetve az epilepszia-szerű roham neurológiai hátterét térképezi fel. Ez utóbbiban nélkülözhetetlen a koponya MR-vizsgálata. A legmegfelelőbb gyógy- szeres kezelést a kezelőorvos állítja össze, felhasználva valamennyi vizsgálat eredményét. Az epilepsziás beteg folyamatos utókövetése, kontrollja segíti a panaszok ritkulását; szerencsés esetben a kezelés hosszú időre is teljes tünetmentességet biztosíthat.

Epilepszia tünetei:

  • • szokatlan viselkedés
  • • görcsök, remegések
  • • nyálzás
  • • egyensúlyzavar, rángatózás
  • • ferde fejtartás
  • • nyeldeklés
  • • habzó száj
  • • eszméletvesztés
  • • tántorgás, rogyadozás, eldőlés
Átadtuk a VETSCAN KISÁLLAT DIAGNOSZTIKA KÖZPONTOT

MR-vizsgálatok kutyáknak és macskáknak

ÁTADTÁK A VETSCAN KISÁLLAT DIAGNOSZTIKA KÖZPONTOT

Nagy térerejű, kifejezetten a kisállatok vizsgálatára koncentráló MR-berendezést adtak át a VetScan Kisállat Diagnosztika központjában. Az Újpest és Káposztásmegyer határán, a Megyeri út 53. szám alatt lévő központ Magyarországon egyedülálló módon kifejezetten állatok számára nyújt professzionális MR-vizsgálatokat, egy 1,5 Tesla térerejű MR-berendezésen.

„Fontos, hogy a legmodernebb vizsgálatok az állatok számára is elérhetőek legyenek – és adott esetben ezzel az életüket is megmenthessék” – köszöntötte a hallgatóságot népszerű újságíró, műsorvezető, D. Tóth Kriszta, az ünnepség háziasszonya, egy 85 kilós német dog, Ringo gazdája.

A központot 2015. december 9-én ünnepélyes keretek között adta át prof. dr. Németh Tibor, a Szent István Egyetem Állatorvos-Tudományi Kar dékánhelyettese, a Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, Leitner György, a Vet-Scan Kisállat Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatója, valamint dr. Kerekes Zoltán, a Vet-Scan Kisállat Diagnosztika Kft. vezető állatorvosa. Az átadó ünnepség után előadást tartott dr. Sebestyén Zsolt, a ProVet Állatorvosi Szakrendelő állatorvosa, kisállat-neurológus, aki ismertette az új intézmény jelentőségét az állatgyógyászatban.

A megnyitón elhangzott, hogy az újonnan nyílt létesítmény hiánypótló a hazai állatorvoslásban, hiszen nincs még egy olyan intézmény, mely rutin állatdiagnosztikai MR-vizsgálatokra specializálódott volna. Az üzembe állított GE Healthcare gyártmányú 1,5 Tesla térerejű MR-berendezés fizikai méretéből adódóan kis-és nagytestű állatok vizsgálatára is alkalmas, a mágnes nagy térereje miatt kiváló minőségű felvételek készíthetőek vele. A központban szakmailag magasan képzett, komoly tapasztalattal rendelkező állatorvosok végzik a vizsgálatokat, melyek segítségével precízen kimutathatók a legapróbb, más képalkotó diagnosztikai eljárásokkal nehezen észrevehető rendellenességek, a pontos diagnózist követően pedig megkezdődhet az eredményes gyógyítási folyamat.

A humán orvoslásban a bonyolultabb betegségek diagnosztikájára gyakran alkalmazzák a mágneses rezonanciás képalkotást: országszerte több mint 50 MR-berendezés végez emberi diagnosztikai vizsgálatokat. A VetScan Kisállat Diagnosztika Megyeri úti központjában működő berendezés az ország első, nagy térerejű MR-berendezése, amely kizárólag állatgyógyászati alkalmazásra áll rendelkezésre.

Az intézményről további információkat a www.vetscan.hu weboldalon talál.

Sajtókapcsolat:

lllés Mónika

E-mail cím: info@vetscan.hu

A felhasználói élmény fokozása céljából az oldal sütiket használ. Az oldal böngészésével elfogadja ezt. Részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás