A különböző gerincbántalmak sajnos ugyanúgy érintik az állatokat, mint gazdáikat. Bizonyos mozgászavarok kialakulásakor vagy súlyosabb esetben bénulási tünetek jelentkezésekor haladéktalanul állatorvoshoz kell fordulnia, a rendellenesség ugyanis nem múlik el magától. A kisállatok gerincbetegségeiről és kezeléséről dr. Kerekes Zoltánnal, a Vet-Scan Kisállat Diagnosztikai centrum vezetőjével beszélgettünk.
Mely kisállatok a leginkább hajlamosak a gerincbetegségekre?
Gerincproblémák a kis- és nagytestű kutyákat egyaránt fenyegetik, sőt, néha macskáknál is előfordulhatnak. Néha egyik pillanatról a másikra alakulhatnak ki a nagyon súlyos tünetek, de gyakrabban fordul elő, hogy enyhe bevezető tünetek után lassan, fokozatosan romlik a betegek állapota.
Hogyan ismerhetjük fel otthoni körülmények között a bajt, és mi a teendő ebben az esetben?
A hirtelen bénulás nyilván egyértelmű. Enyhe sántaság, imbolygó mozgás, lassabb, körülményesebb felkelés, mozgáskoor- dinációs zavar is utalhat gerincbetegségre. Természetesen a tüneteket és betegségeket sorolhatnánk napestig; sajnos egymáshoz nagyon hasonló tünetek időnként teljesen más típusú megbetegedéshez tartoznak. Ezért azt javaslom, hogy a tünetek jelentkezése esetén a gazdák keressék fel állatorvosukat, aki részletes fizikális vizsgálat után el tudja dönteni, milyen további vizsgálatra vagy esetleg kezelésre lehet szükség.
Melyek a leggyakoribb gerincbetegségek ezeknél az állatoknál?
Az egyik leggyakoribb gerincbetegség a hátágyéki porckorongsérv. Igazi, klasszikus sérv esetén a porckorong külső, fibrózus gyűrűje átszakad, és a középső, lágyabb anyag (a pulpa) a gerinccsatornába jut, ahol a gerincvelőt enyhébb-súlyosabb mértékben összenyomja. Más esetekben a porckorong fibrózus külső gyűrűje nem szakad át, hanem a porckorong egy része kisebb-nagyobb mértékben betüremkedik a gerinccsatornába, és ugyanúgy összenyomja a gerincvelőt, mint egy klasszikus porckorongsérv esetén. A gerincvelő összenyomásának mértékétől függően alakulnak ki enyhébb vagy súlyosabb tünetek; legsúlyosabb esetben bénulás. A hátágyéki szakaszon kívül természetesen a nyaki szakaszon is kialakulhat porckorongsérv vagy porckorong betüremkedés. A tünetek és a lefolyás hasonló, azzal a különbséggel, hogy egy nyaki porckorong megbetegedés mind a négy végtag működésére hatással van, míg az ágyéki szakaszon kialakuló porckorongsérv csak a hátsó végtagokon okoz funkciózavart, gyakran vizelet- és bélsárürítési nehézséggel együtt. A gerinccsigolyák törése vagy sérülése, daganatok, fejlődési rendellenességek, porckoronggyulladás szintén súlyos következményekkel járnak. Ezeket a betegségeket az esetek döntő többségében ránézésre nem lehet elkülöníteni egy porckorong-betegség miatt kialakuló állapottól. Ezért van nagy jelentősége a minél előbb elvégzett állatorvosi fizikális vizsgálatnak, és szükség esetén folytatni kell a vizsgálatot megfelelő képalkotó eljárással. A gerincvelő és környékének megbetegedéseit legprecízebben MR-vizs- gálattal lehet feltárni.
Mit tehetünk, ha észrevesszük, hogy valami nincs rendben kedvencünkkel?
Az, hogy egy adott esetben mit kell tenni, mindig a tünetek súlyosságától függ. Enyhébb esetekben van pár napja a gazdának, hogy felkeresse orvosát, de hirtelen bénulás esetén, ahogy azt egyébként mindenki tudja, azonnal állatorvoshoz kell fordulni. A gerincvelő csak minimálisan képes a regenerációra; ráadásul roppant érzékeny. A jelen pillanatban érvényes állatorvos-szakmai állásfoglalás szerint porckorongsérv miatt lebénult kutyát 48 órán belül operálni kell, az idő előrehaladtával ugyanis nagyon gyorsan csökken annak az esélye, hogy a kutya újra lábra állhat. Természetesen a gazdák és állatorvosok nem feltétlenül értik ugyanazt bénulás alatt. A lényeg, hogy a súlyosan beteg kutya gyorsan állatorvoshoz kerüljön!
Hogyan előzhetjük meg a porckorong-betegségeket, mire kell odafigyelni?
Ez nehéz kérdés. Kellő körültekintéssel, és lehet, hogy így sem sikerül megelőzni a bajt. Ami a napi gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy enyhébb tünetek esetén a gazdák már keressék fel állatorvosukat, ne nézzék végig, ahogy fokozatosan romlik az állapota, és akár részleges bénulás tüneteit mutatja. A hirtelen bénulást nem lehet megelőzni. Bekövetkezhet akár labdázás közben, az őszi avaron elcsúszva is. De azt mégsem mondhatjuk a gazdáknak, hogy a kutyák ne rohangáljanak a szabadban. Vannak persze szabályok, amiket érdemes betartani: rövid lábú, hosszú hátú kutyák ne lépcsőzzenek, a kanapéról le-fel ugrálást se hagyjuk, és nem tesz jót a túlsúly sem. A lassan, fokozatosan romló tünetek esetén pedig a gazdák konzultáljanak állatorvosukkal. Fontos az életkornak megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás, jót tesz a hátizmokat erősítő úszás, a gyógytorna és a sík terepen tett séták. A gerincoszlopnak nagy igénybevételt jelentő ugrások és gyors fordulókkal járó játékok gyorsíthatják a tünetek romlását, segíthetik előidézni a porckorongok megbetegedéseit. A kezelésig eljutni csapatmunka, ahol a kezelőorvos – kutya – gazda összehangolt munkáján kívül nélkülözhetetlen a pontos, idejében felállított diagnózis, a sikeres sebészi megoldás, kiegészítve megfelelő gyógyszerekkel, és a korszerű rehabilitációban ma már nélkülözhetetlen a fizioterapeuta segítsége is. Persze mindez sok energiát, türelmet, időt igényel egy állatát szerető gazdától.
Tünetek:
- a megszokottnál nehézkesebb mozgás
- az állat nem szívesen ugrik fel olyan helyekre, ahová korábban igen
- nem akar lépcsőzni lassan kel fel imbolyog és koordinálatlan a mozgása
- púposít és rövideket lép nem emeli a hátsó lábait, körmeit húzza a talajon
- vizelet- vagy bélsárürítési nehézségek