Mi az epilepszia?
Az epilepszia olyan krónikus és rohamokban jelentkező neurológiai betegség, amelyben az idegsejtekben, idegsejt-csoportokban rendellenesen fokozódnak az aktiváló kisülések.
Mi okozhat epilepsziát?
Először is különbséget kell tennünk a klasszikus, orvosi szóval idiopatikus epilepszia és a másodlagosan kialakuló epilepsziás rohamok között. Az idiopatikus epilepszia arról kapta nevét, hogy oka ismeretlen; a betegek legalább felénél ez a forma fordul elő. A másodlagosan kialakuló epilepsziánál mindig van a háttérben valamilyen központi idegrendszeri megbetegedés; számos ilyen betegség szóba jöhet, ami másodlagosan epilepsziát okozhat. Egyes esetekben genetikai háttere van a betegségnek, máskor fejlődési rendellenesség következménye.
Agydaganatok, agyvelő-, agyhártyagyulla- dás, stroke szintén állhatnak a másodlagos epilepszia hátterében. Néha magzati korban vagy ellés alatt zajló kóros folyamatok eredményeként alakul ki. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy epilepszia-szerű tüneteket nem csak az agyvelőt érintő betegségek, hanem belgyógyászati, hormonális betegségek is okozhatnak.
Hogyan jelentkezik az állatoknál az epilepsziás roham?
Két nagy rohamtípus különíthető el, ugyanúgy, mint az embereknél: fokális és generalizált rohamokról beszélhetünk. Fokális roham esetén az agynak csak egy kisebb, körülhatárolt területére korlátozódik az idegsejtcsoportok kontrollálatlan elektromos aktiválódása. Ennél a formánál a tüneteket alapvetően az határozza meg, hogy az agynak melyik területe aktivizálódik.
Néha csak szokatlan viselkedés, máskor nyálzás, egy láb remegése, nyeldeklés, körmozgás lehet fokális roham jele. Egyes esetekben a tudat teljesen ép marad fokális roham közben, máskor a roham alatt az állatok zavarttá válnak, tudatukat veszthetik. A generalizált roham is többféle lehet, és hasonlóan a fokális rohamokhoz, egyes esetekben a tudat ép marad, máskor teljes tudatvesztés is létrejöhet a roham alatt. A generalizált rohamok legsúlyosabb formájáról, a korábban grand mal-nak hívott rohamról talán már mindenki hallott. Az emberekhez hasonlóan a tünetek itt is ijesztőek: az állat összeesik, megmerevedik az egész teste, rángatózik, pupillái kitágulnak, miközben szemét gyorsan forgatja, szája habzik, a rágóizmok görcsös állapota miatt el is haraphatja a saját nyelvét, vagy kárt tehet abban, aki kezével próbál a szájába nyúlni. A roham alatt riadt, fájdalmas sípolást, nyüszítést hallathat az állat, valamint előfordulhat bélsár- és vizeletürítés is. A generalizált forma enyhébb alakjainál az állat elveszítheti egyensúlyát, tántorogni kezd, rogyadozik, végül eldől, néhány perccel később azonban lassú, bizonytalan mozgással képes felkelni.
A rohamok eltérő időközönként (akár naponta többször is vagy szerencsésebb esetben csak havonta vagy még ritkábban) ismétlődhetnek.
Mit tehet roham alatt a gazda?
Amennyire tudja, próbálja megóvni kedvencét az esetleges sérülésektől! Fejét finoman fogva óvja attól, hogy a földhöz csapódjon, a roham elmúltával pedig az állat nyugodt pihenéséről kell gondoskodni. Az első rohamra utaló jel esetén, vagy ha tudomásunk van arról, hogy az állat valamelyik elődje epilepsziás betegségben szenvedett, a gazda keresse fel állatorvosát részletes kivizsgálást kérve.
Mit tehet a roham után a gazda?
Az epilepsziás roham után keresse fel állatorvosát. Az állatorvosi vizsgálat része a részletes kórelőzmény kikérdezése, a részletes fizikális vizsgálat és a különböző kiegészítő vizsgálatok. A kiegészítő vizsgálatok egy része a belgyógyászati eredetű betegségek kizárását, alátámasztását célozza, másik része az epilepszia illetve az epilepszia-szerű roham neurológiai hátterét térképezi fel. Ez utóbbiban nélkülözhetetlen a koponya MR-vizsgálata. A legmegfelelőbb gyógy- szeres kezelést a kezelőorvos állítja össze, felhasználva valamennyi vizsgálat eredményét. Az epilepsziás beteg folyamatos utókövetése, kontrollja segíti a panaszok ritkulását; szerencsés esetben a kezelés hosszú időre is teljes tünetmentességet biztosíthat.
Epilepszia tünetei:
- • szokatlan viselkedés
- • görcsök, remegések
- • nyálzás
- • egyensúlyzavar, rángatózás
- • ferde fejtartás
- • nyeldeklés
- • habzó száj
- • eszméletvesztés
- • tántorgás, rogyadozás, eldőlés